Budapest, Katona József utca 35.
Korának közkedvelt konferansziéja és humoristája.
Böbe Baba
Bővebben:
Kellér Dezső
Budapesten, a VII. kerület zsúfolt és szegény munkásnegyedében, a „Chicago”-ban született. Bátyjával, Kellér Andorral nagy szeretetben nőtt fel. Pályafutását újságíróként kezdte, első kabarétréfáját 1927-ben mutatta be a Komédia Kabaré. Ezután rendszeresen írt jeleneteket, tréfákat, kuplékat a Blaha Lujza Színház, a Bethlen téri Színpad, a Talkie és a Clarus kabaré számára. 1931-ben dramaturgként dolgozott a Komikusok Kabaréjában. Először 1933-ban konferált a Terézkörúti Színpadon, saját, „Hurrá, technokrácia!” című műsorát vezette. 1937 és 1941-ig Békeffy László Pódium Írók Kabaréjának állandó szerzője volt, eközben 1940-1943 közt a Kamara Varietének is dolgozott. 1941-ben az OMIKE Művészakcióban is fellépett. 1944-ben a nyilas hatalomátvétel után ismert művészként vonult be munkaszolgálatra zsidó származása miatt.
1945 májusától 1948 elejéig a háború után újonnan alakult Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950-1951-ben ismét a Kamara Varieté tagja. Ez időszakban többször is nézeteltérése támadt a korabeli, hivatalos művészetpolitikával szabad hangú, nyílt jelenetei, konferanszai miatt. 1951 szeptemberétől tizenkét éven át a Vidám Színpadon konferált. 1955-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. 1964-ben átszerződött a Thália Színházhoz, szintén kabaréírói és konferansziéi minőségben. 1965-ben Kiváló művész díjjal tüntették ki. 1979-től a Kis Színpadon konferált.
Védjegyévé vált jellegzetes tartása, a bal kézzel a színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nem egyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. A mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, és a sorok között gyakran többet rejtett el, mint amennyit kimondott. Ez adta konferanszainak, jeleneteinek a pikantériáját. Ez a „sorok közötti olvasás” volt jellemző a kádári szocialista Magyarország időszakában, amikor gondokról, bajokról nyíltan nem lehetett beszélni.
Az ő alkotása a „maszek” (magán szektor) mozaikszó. Szerzője a „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni...” szállóigévé vált mondásnak (1964, „Pomócsi marad”, előadta: Salamon Béla).
Testvére Kellér Andor író, újságíró volt, akihez szoros érzelmi és szellemi kapcsolat fűzte. Feljegyezték róla, hogy házas emberként sem volt olyan nap, hogy ne találkoztak volna, akár egy délelőtti kávéházban, akár este a Fészekben, vagy csak úgy, bárhol és bármikor. Andor halálakor Kellér úgy érezte, hogy elvesztette fele önmagát. Felesége Major Ida, népszerű énekes- és színésznő volt.
Major Ida (1920-2009), színésznő, énekesnő és bábművész
Lakner bácsi gyermekszínházának tagja, később Rózsahegyi Kálmán tanítványa.
Király Színház, Arizona Mulató. Pátria Hanglemezvállalat, Komédia Orfeum, Pódium Kabaré, Állami Bábszínház, Kamara Varieté és 8 év a Futrinka utcában.
https://www.youtube.com/watch?v=1DKijMSFL3k